Elmélkedés a keresztről
Elmélkedés a keresztről
Pálnak a
keresztről való elmélkedése mindig döntés volt.
„Úgy vélekedvén”, úgy döntvén, hogy ha egy
meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak… (2Kor.
5,15.)
„Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak
(szemlélődjek) ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig
mint megfeszítettről.” (2Kor. 2,2.)
„Sőt magunk is halálra szántuk
magunkat…” Magunk is érvényesnek itéltük
a magunk számára a halálos itéletet – hogy ne bizakodnánk
mi magunkban, hanem az Istenben, aki feltámasztja a holtakat.
(2Kor. 1,9.)
„Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben,
bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és
szorogattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtelen vagyok, akkor
vagyok erős.” (2Kor. 12, 10.)
Sőt! Pál dicsekedett az erőtlenségével. „És ezt
mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség
által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az
erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én
bennem.” ( 2 Kor. 12, 9.) Ez nála döntés volt.
„Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére
Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot,
keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára
ült.” (Zsid. 12, 2.)
Így lehet megnyerni a küzdelmet, megfutni a pályát és
legyőzni a bűnt. (Pál is megvetette a gyalázatot. Azt mondta:
„pillanatnyi könnyű szenvedésünk”. 2Kor. 4,
17.)
Ha a szemünk tiszta, az egész lényünk (testünk) világos lesz.Az
ember úgy tudja megtisztítani a testét, ha előbb a
„lámpáját” (a szemét) tisztítja meg.
Jézus azt mondta, hogy nekünk úgy kell Őrá nézni, mint Izráel
fiainak az érckígyóra.
„És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában,
akképen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen ő
benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Ján.
3,14.15.)
Az „ember” görögül azt jelenti:
„felfelé néző”. Jézus az Ember Fia:
felemeltetik.
„És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz
vonszok. Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal
kell meghalnia. Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a
törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te,
hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia?
Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a
világosság. Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne
lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a
világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén,
elrejtőzködék előlük.” (Ján. 12, 32-36.)
Felemeli a fejét: így jön rá a kenet. (vö.: Zsolt. 110,7.)
Felemeli a szemeit, és nem a láthatókra néz.
Jézus felemeltetik a keresztre…
Nekünk is fel kell emelnünk a szemünket és az egész lényünket a
keresztre.
- 2008-08-09 21:59:49
- mikloshollo
- (hozzászólások: 7) Hozzászólás RSS
"5. És mikor Salamisba jutottak, hirdeték az Isten beszédét a zsidóknak zsinagógáiban: és János is velük vala, mint segítőtárs.
6. És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngős hamispróféta zsidóra, kinek neve vala Barjézus;
7. Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét.
8. Elimás, az ördöngős azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől.
9. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve,
10. Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani?
11. Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetőket.
12. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán. "
Amiről írsz, azt én az Úr tudományának tartom.
Tudomány.